FOSZTÓKÉPZŐ


Lehet tapintatlanság, de lenge-magyar jóravaló „Forduljunk egymás felé” Forró Eszter nagyszerű írásából a ’hagyja a dagadt ruhát másra’- ját most már József Attila engedélyével aforisztikusan – a replika a lélek útja jogán – úgy folytatom Gazda József Háromszék független napilap 1 egész oldal terjedelemben, Nemzet-nemzetiség rovatában 2010.december 29. sz. megjelent Dicstelen búcsú fosztóképzős cikkét Markó Béla költő és íróról az RMDSZ visszavonuló elnökéről: 

„engem vigyen a padlásra!”
Az előbb idézett cikk azt célozza meg, hogy mennyi bajtól óvnánk meg egymást a családban a „nincs időnk egymásra” magatartásunkkal.
Lásd mennyi és milyen méretű fájdalmat okoz egy nemzet családjában a különben ismert tudós nevelő, közíró, esztéta, irodalmár, akinek van ideje - modus vivendi újságírói etikával merőben ellentétes, hallatlan cinizmussal, rangon aluli kifejezésekkel, dölyfös fejjel, gyilkos mámorral, a tisztesség, becsület és jóság fosztóképzőivel búcsúztatni a nyelvművelő és nemzetéért is felelős Markó Béla elnököt.

Laikusként, tudva, hogy magát a vizsgálódást, ez esetben a leírást revelánssá a kommunikációtudomány teheti a fontosság, jelentőség és tárgyszerűség alapján, mégis az ilyen sérelmes hasonló esetekben éppen -a méltóság nevében – a szubkultúra kutatásra hivatottak foganatosítsanak intézkedéseket.

Ugyan a szóban forgó írás teljes egészében és összefüggéseiben minden érdeklődő rendelkezésére áll, azért a menet közbeni, vélemények és álláspontok formálására tartozom idézni a „nagy bejelentés”, „sutyiban dirigál”, „megszületnek a megfelelő alkuk”, „a magyarság erkölcsi lejáratása, bemocskolása” és „Ezt észrevette a román értelmiség is, s joggal mondotta egy élvonalbeli román értelmiségi...” Persze, helye van az építő bírálatnak, sőt az ódon illatú „önkritikának”, de az ilyen méretű indulattól mit várhatunk a jövőre nézve?

Csak a dialógus formájában helyet találó csattanós, gyors válasz az afféle menettérti jegy, a replika, mint irodalmi műfaj, mely helyet készített magának a társadalomtudományok körében is, - oldhatja meg a dicstelen közéleti, társadalmi problémákat.  „Ne add Isten!” – most, amikor a húsz év elteltével az RMDSZ politikai küzdelemét egy meghatározó tanügyi sikeres törvény, - ország világ előtt, koronázza!

Innen még csak az hiányzik, hogy neszét vegye a „Tiszta jellem” volt tiszteletbeli elnök, mint keselyű a dögre visszatérjen a sikerre, és mint szokta, magáénak mondja azt!  - aki nem átallotta prostituáltnak nevezi nem is egyszer az Érdekszövetséget.

Azt kívánja tőlem Isten: 
„hogy senki ellen hamis tanúbizonyságot ne tegyek, beszédét félre ne magyarázzam, senkit ne rágalmazzak, se ne gyalázzak, és meghallgatása nélkül könnyelműen ne kárhoztassak: hanem kerüljek mindenféle hazugságot és csalárdságot, mint a Sátánnak saját művét, hacsak Isten rettenetes haragját magamra vonni nem akarom: törvénykezésben és egyéb dolgaimban az igazságot kedveljen, őszintén kimondjam és megvalljam: és felebarátom tisztességét és jó hírnevét tőlem telhetőleg megoltalmazzam és előmozdítsam.”
 (Heidelbergi Káté)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

MENE TEKEL