Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2012

EGYSÉGIDEÁL

Lelkiségek története megadásra kényszerűl - kimenekülve a sívár materializmus tompa unalmából – remény és szeretet erejével nemcsak költői fölemelkedés vonzalmát érzi ki az összetartozásból, hanem emberi előítéletektől mentes –kortól és körülményektől függetlenűl elfogadható, indítást, amelyet egységideálnak nevezünk.
Lubich Chiara az egységideálról megfogalmazott soraiban mondja, hogy váratlan témák, újszerű észrevételek jönnek, és az Örökkévaló iránti vonzalom: mind a gyermeki szeretet leleményességét tükrözi, mely túl a látszaton a hétköznapok lombjának árnyékában is a transzcendens, a magasabbrend, az Atya jelenlétére talál. A megélt tapasztalat erejével és áttetszőségével igen széles távlatot nyít az egységideál a társadalomban a legkülönfélébb területeken. Modern megvilágításban az egységre való törekvés fűz össze, melyet Jézus kért az Atyától „végrendeletében”: hogy legyenek mindnyájan egy. A kultúrák sokszínű közösségeit itatta át az evangélium. Pino Quartana Az ember helye c…

METAMORFÓZIS

Létező és élő feszültsége, a társadalmi berendezkedés alapvető átalakulása, a siker eleme a programstratégia párdarabja, ami egyben az átváltozás mágiája. 
Tehát a benne, - azaz az életben, a társadalomban - végbemenő mozgás ellenére bizonyos ideig változatlan energiában gazdag statikus érvényű morálhoz kell kötődnünk, hogy szembesüljünk önmagunkkal.
Újratervezni Kárpát-medencei magyarságunkat úgy, hogy ne sérüljön európai mivoltunk – és ez nagyobb problémát okoz, mint amire számítottunk: vagyis, örök igazsághoz, általános érvényű morálhoz kell visszatérnünk, feladva az időközben elsajátított, pillanatnyi érdekekhez alkalmazkodni tudó balkanizálódó erkölcsöt. Az epikai hitelű, meseszerű, hagyománytól támogatott történetírás helyébe a megalkuvás nélküli örök és egyetlen igazságot és igazságosságot tartozunk érvényesíteni. Romboló elemek szűk körű érdekek és rokonszenvek mocsarába süllyesztették a már passzív rezisztenciát felvállalni nem merő és nem tudó magyar közösséget. Az Európána…

A M B I V A L E N S

Lilás színű, villás-szarvú ökrük volt, köztudottan a magyaroknak Pannoniába való bejövetelekor az ambivalenciát kifejező értelmezhetőség - a különben eltérő és még szűkösebb forrás-adatok szerint.
Látszólag ellentétes érzelmek egyidejű megnyilvánulására utal a  970 körül – 997-ig uralkodó Géza is, akivel  -  sokak számára meglepő módon – kezdjük a magyar királyok sorsát, és akiről azt olvashatjuk, hogy „Geysa szigorú volt és kegyetlen, övéivel úgy bánt, mint akinek hatalma van fölöttük. Könyörületes és leereszkedő volt azonban az idegenekkel szemben, különösen pedig a keresztények iránt. Bár pogány babonákkal volt még megkötözve, de mégis, amikor a kegyelem lelki fénye elközelgett, a köröskörül fekvő szomszédos országokkal való békével  figyelmesebben kezdett el foglalkozni ő, aki pedig azelőtt nem is szerette azt / a békét /. / ... / Mikor eljött az Istentől előre meghatározott idő, hitt ő is meg egész háznépe, és megkeresztelkedett. Megígérte, hogy valamennyi alattvalóját a kereszt…

ARDERE ET LUCERE

„Lángolj és világíts! Csak lángolni kevés, csak világítani hívságos semmiség. Lángolni és világítani – ez maga a tökéletesség. / Sz. Bernát / Ciszterci Rend forrásából, hagyományából való jelmondat.
Lékai Lajos ciszterci szerzetes a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Szekfű Gyulának kiváló tanítványa volt, néhány évig a Ciszterci Rend egri gimnáziumában tanított, dallasi egyetemen a történelem processzora lett, akinek neve a rendtörténet szintézisével „The   White Monks” / A Fehér Barátok / címen 1953-tól fogalommá vált. A ciszterciek magas célkitűzéseik mellett részei voltak a mindenkori társadalomnak, s annak problémái őket is érintették. Lékai nem kendőzi rend belső életében felmerült ellentmondásokat, viszályokat, botrányokat, gyarlóságokat, de ugyanakkor mesterin érezteti a rend múltja és értékei iránti megbecsülését. Mint, ahogyan mi sem tesszük. A szilárd építészet gondolatát is felvállaló szemlélet eszmény és valóság világa - a most 859. évvel a cikádori apátságban kez…

A N O M Á L I A

Legtalálóbb kifejezést a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája ratifikációs folyamatán Németh Zsolt használta, miután a kisebbségvédelmében megállapítja, hogy:
"...a nyelvi jogok jelentősége a nyelvi diszkriminációtól túlfűtött Közép- és Kelet-Európában kiemelkedő a „leghagymázasabb” (önkívülettel járó lázas állapot) kísérlet a szlovák nyelvtörvény, amely a szlovákságon esett történelmi sérelmekért nyelvi revánsot kíván venni és nyomatékosítandó a törvény komolyságát, nyelv rendőrséget állít fel. Ez az anomália, - általános eltérés a szabálytól. „Lehetséges, hogy az alkony és a napfogyatkozás összefüggenek?”
Ugyan a Bindig-jelentés – teszi hozzá Németh -, reális módon vet számot az Európa Tanács kisebbségvédelmi eredményeivel és nem táplál a jövő iránt nagy reményeket, de a kínálkozó lehetőségeket jól ismeri fel, és szakmailag kifogástalanul vázolja az elmozdulás lehetséges irányait. (Nemzetpolitikai Szemle)  Ennek az írásnak az a célja, hogy rávezessen a mostani hel…

E M P Á T I A

Letépett egy aranyszínű almát a fáról, és enyelegve nyújtotta Alexadrosznak.  – „Ezt annak add, akit a legszebbnek látsz!”
Láttátok volna Alexandroszt!  Csodálkozva nézte meg az almát, Klütaimnésztrát, a kislányokat, és elmosolyodott kedvesen, kisfiúsan, asszonyt vonzóan, ahogy csak ő tudott, aztán, mintha álmában tenné, átnyújtotta az almát nekem. Észre sem vette, hogy Klütaimnésztra / Léda lánya a görög mitológiában / dühösen toppant, a kislányok elszaladnak sírva, csak engem nézett, ahogy fehér fogaim beleharapnak az almába, és ő is nyelt hozzá. A körülálló asszonyok is mind nyeltek... Nem sokáig néztem egyedül a hold meleg fényét az áttetsző forrásban. Mellettem állt Alexandrosz... Ő is a hold remegését figyelte a csillámló vízben. Egy szót sem szóltunk. De Alexandrosz karja átölelte derekamat, és az én fejem az Alexandrosz mellére simult..., és Helené megsimogatta Páris fényes haját: Így volt, édesem? közkeletű nevén, Nagy Sándor. (görögül Megalexandros az ókor emblematikus figu…

F I D E L I T Á S

Legtalálóbban Sophie d’Houdelot grófné jellemezte, az egyetlen nő akit Rousseau saját bevallása szerint szeretett. 
Ezeket írja: „Ijesztően csúnya volt és a szerelem nem tette vonzóbbá. De megesett rajta a szívem és elnézően és kedvesen bántam vele. Érdekes őrült volt.”
Leginkább a kérdés Jean Jaques Rousseau / 1712-1778 / esetében is, nem abban rejlik, hogy őrültnek született, vagy szűnni nem akaró önbecsapásai miatt azzá tette magát, hanem minden jel arra enged következtetni, hogy a lelkében meghasonlott, mert önmagát és a világot félrevezető magatartása, visszataszító önimádata beszámíthatatlanná tette. Az önmagára akadt hűségmentes francia szellemóriást Paul Jonson 1988-ban megjelent Intellectuals művében így minősíti:”Mazochista, képtelen normálisan szeretni, exhibicionista, hipochonder, önkielégítő, lappangó homoszexuális hajlamú, félénk, kleptomániás, ingerlékeny, fösvény, befelé forduló narcisztikus, kezdődő üldözési mánia.” Vajon mi lett volna, ha az irodalmi stílus zsenije …

VEHEMENCIA

Légtükrözési jelenség, amelyet különböző hőmérsékletű és eltérő légrétegek sugártörő képessége idéz elő: a fata morgana. Az alföldi csoda, a magyar pusztai délibáb már nem a fordított világ.
Langaléta Garabonciások hírszelével jött a fáma a történelemben gondolkodó ember társadalomképének végső szintézise a megváltozott világba. Eddig a síksági fényjelenség, a talaj fölmelegedésekor a távoli tárgyakat fölemelve és megfordítva láttató légköri kép sugallta a változás igényét: a ma fordított világában az idő egzisztenciális idővé sűrűsödik, a sarki fényből sarkigazság lesz és az alliteráció kedvéért is!/ sarkon fordul a történelmi vigasságok csalóka képe, s végre vége a fájdalmas újjászületésnek.
Ugyan a délibábos fordított világ térzenéje, és a Szent Illés-napi vihar figyelmezője, fáradt lemondással, beteges nosztalgiával gondol a vásári komédia és a piactéri boszorkányégetés félelmére, - mert a formai eszközök módosultak! - készülhet újabb szálfaöklelésre, de a tér mellett az idő szer…

R E C E N Z I Ó

Lehető legtágabb értelemben, ismertetés vitéz lovag toroszlói gróf dr. Bereczky Árpád, Vitézi Rend a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága által elismert és bejegyzett Rend Országos Törzskapitánya és Főszéktartója életéről és munkásságáról írt könyvről, Ordinul Bizantin al Sf. Mormant Ordo Byzanthinus S. Sepulchri Priotarul Roman In Memoriam Árpád Bereczky de Torboszlo /1917- 2010/ címen, Claudiopolis MMX kiadójában az egyeztetést P.dr.Mircea Remus Birtz – M.Cr. OBSS, Com.er OHSG, Vlk, OV – látta el. 
A terjedelmében 261. oldalnyi könyv borítója a vitéz-politikus arcképét, a hátsó pedig Dürer alkotását ábrázolja. Az igényes írás román nyelven íródott röviddel vitéz lovag toroszlói ing. Dr. Bereczky Árpád az Erdélyi Vitézi Rend nyugalmazott Országos Törzskapitánya, Máltai Lovag Erdély Rend Királyi Főherceg, őrgróf, a Romániai Politikai Üldözöttek Felderítő Iroda vezetője Kolozsváron 2010. május 12-én 93. életévében bekövetkezett halála után. Temetésére Ótorda temetőjének kápolnájá…

KVÁZI

„L” Carlos Linnaeus / 1707-1778 / svéd természettudós, orvos és botanikus.  
Megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit / a taxanokat / és kidolgozta a modern, korszerű tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként. Alapjaiban ma is az ő elveit és eljárásait használják a biológiában. Species Plántarum / 1753 / Source – Caroli Linnaei, neve rövidítése: „L.” Carl von Linné.
Lehet -, illetve mód van rá -, hogy az ugyan kondicionálisnak vélt, kevésbé jelentőséggel bíró szemi esszenciálisnak is kerüljön hely, alkalom az esszenciális tényezők mellett. Ezt a természet rendje körüli érdekes és egyben izgalmas jelenséget nevezzük most kvázinak, mely latin eredetű kifejezés tangenciálisan érinti mind a természet, mind a társadalom olyan problémáját, mint: szinte, mintegy, majdnem, azaz látszólagos, nem igazi, ahhoz hasonló, amellyel együtt élni, naponként újrafogalmazni kényszerül minden gondolkodó. A kvázi tehá…

ZSÁBA

Kép
Legcélszerűbb felhasználást tekintő oknyomozó módszer az adott körülmények között, az ismeretanyagot, mint az érzet összességét, objektív valóságot, a nemzet eszmei lényegét és az igazság ismérvét magunkévá tenni.  
A „Fiat iustitia et pereat mundus”, vagy a bécsi változata a „Fiat mundus et pereat iustitia” a vagy-vagy választás szemiotikai lehetőségét is kizárja.
Újabban - az eddigihez többletként járuló, további ismeretanyag és feltehetően egyéb faktorok indítására - Patrubány Miklós István Ádám a Magyarok Világszövetségének elnöke 2010. július 31-i írásával merült fel ismét és még határozottabban /hál’ Istennek!/ „Petőfi Szibériában?!” kérdéskör, illetve kérdéskomplexum. Az egymással összefüggő kétségek, bizonytalan, vitatható kérdések és érvek összességének érdemi vitája feltétlenül szakmaiságot igényel. Több mint két évtizede annak, hogy 1989. július 17-én a távoli Szibériában, a Burját Köztársaságban, a Bajkál-tó keleti partján fekvő Barguzinban egy magyarok vezette nemzetközi …

Énekmondó riporter

Kép
Lantos Sebestyén névvel fordult elő az önmagát verseiben nemcsak Lantosnak, hanem Sebestyén deáknak /Sebastianus literaturis/ nevező és komoly latin műveltséget szerző, kifogástalanul fogalmazó, és az antik „auktor”-kat jól ismerő, akinek a magyar krónika, történelem, irodalom és zenei műveltsége messze meghaladta korának átlagát, - az énekmondó riporter.
Ugyan ki tudja, tudhatja, hogy a magyar költészet és történetírás szempontjából „legjelesebb énekmondó” pontosan mikor születhetett? A kutatói 1505 és 1515 közötti éveket jelölik meg /számtani középarányos: 1510!/, akkor 500 évvel ezelőtt látott napvilágot a Baranya megyei Tinód községben a nemesség szegényebb rétegéhez tartozó közrendű szülőktől. „Tisztességes és szégyenére, semmi esetre sem való szülőktől vette eredetét..., kik polgári állapotból nem léptek ki, s a nemesség fennebbi fokáig nem jutottak el.”- mint később nemeslevele írja. A szegény szülők hányatott életű gyermeke főrangú urak kegyességéből nevelkedett. Nagy hatással…

LINEÁRIS

Lorenz  Zacharias Konrad /1903.- 1989. / az ún. klasszikus összehasonlító magatartáskutatás egyik általánosan elismert úttörője, akit a modern mai korunkbeli, ízlés szerinti etológia egyik megalapítójának és kimagasló képviselőjének is szoktak nevezni,írja, hogy a tudományoknak vissza kell hozniuk a szép és a jó fogalmát a tudományos nyelvezetbe.
Legtöbbször külön tételsor gyanánt jelentkezik, a tudományos állításban, mint viszonyt kifejező megfogalmazás az igazság, a dogma, a jog, a művészet, stb. területén. Mert túl kell látni az általunk érzékelhető valóságon – mert különben elveszíthetjük azokat. / Bedő Zoltán / Az a lelki jelenség, melyben a környező világ és az önmagunkhoz való harmonikus viszony tükröződik, vagy akár a szépség, mint esztétikai kategória, vagy a kívánalomnak, illetve rendeltetésnek, és egyben hivatásnak megfelelő jó, - mint érzelem, - általában nem lehetnek a tudományok tárgyai. Pedig a biológiának az életműködéssel foglalkozó ága az élettan is tudja, hogy igaz…

ÁLELEVENSZÜLŐ

Lacertilia – nyakörvös gyíkféle, ázsiai hüllő, első alrendbe tartozó, legközelebbi ma élő rokonaik az elevenszülő gyík /zootoca vivipara/ egy nevével ellentétben még csak nem is álelevenszülő, hiszen tojásokat rak – igaz, ezek szint azonnal kikelnek a lerakást követően.
Lelőhelye Európa és Ázsia mérsékelt és hideg égövi területe, északon a 70-es szélességi körig, déli határa Balkán és Kárpát-medence. A legfeljebb 16-18 cm-es hosszúságot elérő elevenszülő gyík leginkább a fürge gyíkkal téveszthető össze, mivel mind zömök testalkata, mind barnás színezete nagyon hasonlóvá teszi ez utóbbihoz, főleg a fiatal állatokat. A teljesen fekete melanisztikus példányoktól eltekintve az elevenszülő gyík alapvetően vöröses- vagy szürkésbarna színű. A háton fekete gerinccsík, az oldalon pedig sötét foltokkal váltakozó világossárga pettyek futnak végig. A hasi rész is sötét: vöröses, vagy piszkos sárga. A hímek és nőstények alig különböznek egymástól, bár az előbbiek hasa általában narancssárgás vagy…

VÁLASZLEVÉL

Látványtár, történelmi nemzeti újjászületési program, és magyar keresztyén/keresztény egyházi origó dimenziója a Szent Korona, valamint az egyetemes kultúra és vallás kérdéseire – válaszlevél Kamarás István Egy különös úr vendége voltam – hit, vallás, istenhit írásával.
Utolsó napot felidéző Celanói Tamás híres Dies irae-je lesz a nemzetükért felelősséggel tartozó írástudók méltó büntetése húsz év után, hogy a hitét, reményét és erkölcsét vesztett nemzetnek olcsó ígérgetésen túl, nem vetette meg, illetve nem vette elő a „kőszikla-alapot”, amely kibírt már vihart és viszontagságokat. A zavarosban szívesen halászó, és „megtollasodott” embervadászokhoz szól a krisztusi parancsszó: Zákeus, hamar szállj alá! Ez lenne a magyar „kegyelmi idő”! Így, ha nem történik meg népünk keresztény reneszánsza – újjászületése, akkor hagyjunk föl minden reménnyel! – figyelmeztet Dr. Pungur József, majd hozzá teszi: Ugyanezt a hibát megismételni már több lenne, mint tévedés! Ama nap a harag napja – költői…

PAMFLET

Lena Leonard egy furcsa lány a Kótyagos szerelem című, 2002. október 11-én bemutatott sikeres filmjében Emily Watson esélyt nyújtott a filmhatásvizsgálatba való betekintésre.
Legkorábban, a napjainkban használatos műfaji kifejezésre a filmesszére gondolunk, az olyan filmek megjelölésére, melyek a közélet izgalmas kérdéseit esszé-szerűen, - a vita felkeltésének igényével – boncolgatják. E művekben – az információ verbális jellege miatt – a képi eszközök szükségszerűen háttérbe szorulnak. A filmesszét más néven vitafilmnek, „töprengő”filmnek is hívják. Ami a gondolati tartalmat és a probléma időszerűségét vagy éppen merészségét illeti, a bírálók általában elismeréssel szólnak róla, a puritán filmnyelv, a szerény kifejezőeszközök viszont sokszor elnézést és kritikai megjegyzéseket váltanak ki. Ami a Kótyagos szerelem filmet illeti, azért a specifikumáért került a nyilvános kutató és magyarázó tudomány műhelyébe, mert nem a leegyszerűsített közhelyszerű kérdésmegoldást választotta, melye…

ORGONA TEREMTETTE

Látomás és meditáció, ahogyan Jékely Zoltán megfogalmazta az erdélyi magyarság trianoni sorsát. 
Ahol a drámai látomás mellé társult a nyitott szem és erős akarat. Egy olyan kis erdélyi magyar gyülekezetről adott hírt  A marosszentimrei templomban című versében, amelyben a tizenegyedik a pap volt, a tizenkettedik az Isten.
„Tízen vagyunk, ez a gyülekezet a tizenegyedik maga a pap, de énekelünk mi százak helyett, hogy hull belé a por s vakolat.”   
Kányádi Sándor Ellenvers vagy folytatás című verse már arról szól, hogy „csupán egy ajkon szól már paptalan marosszentimrén haldoklik szenci molnár.”
Látomás és meditáció helye a templom, benne a liurgikus tér a communió / áldozás a katolikusoknál, úrvacsora a protestánsoknál /, az adoráció / hódolat, imádás /, az Úr és népe közti párbeszéd szintere. Csodák helye is egyben, mert az önközlő Isten itt mondja el, hogy mennyire szereti az emberiséget, és azt is, hogy mennyire szeret minket. Erre a szeretetre adott válaszunk a háládatosság. Elev…