DO UT DES


Látszólagosan, minden rendben: így kérdezünk és így is válaszolunk. Nem magyaros sem a kérdés, sem a felelet. De egyszerűen alkalmas, még az alkalmatlan helyzetekben is.

Lássuk csak, mi történt és mi történhet a lappangó látatlanban, az átmázolt, jobbára átalakított magán, családi és államháztartásban. A mosolygós történet arról szól, hogy egy házban régen kocsma volt. A cég jelzése így szólt: „ A fekete medvéhez”. Bejárat fölé biggyesztve ismét a szöveg, és kiegészítő díszként maga a medve. Idők folyamán azonban a ház megszűnt kocsma lenni. A felírást átmeszelték. Szép napsütéses idő következett. A felírás egészen eltűnt. Egyszerre azonban borúsra fordult az idő, néhány csepp eső is esett, s íme, mi történt? Előbb alig láthatóan, majd minél tovább tartott a borús idő, annál szembetűnőbben bújt elő a: „Fekete medve.” Bizony mind magán, családi, nemzeti életünk borús napjaiban is egyre gyakrabban előbújik a fekete medve, mely nem egy estben hangot ad, még morog is.

Úgyszintén – sajnos - a történelem folyamán megszenvedet Kárpát-medencei magyarság nemcsak a külső látható jegyekben veszített önlényegéből és kényszerült gyakori színcserére a sorozatos hódítások és elnyomás kapcsán, hanem, - azzal, - amivel az elnyomók jöttek, amit magukkal hoztak, és a barbár szokásjoggal, számunkra teljesen idegen életszemlélettel és életvitellel megfertőzték akarva-akaratlanul a tiszta lelkiséget, a büszke magyar jellemet. Észrevétlen – akár az utca pora - rakódott ránk évszázadokon át a „do, ut des” latin eredetű mondás és cselekvés „adok, hogy adj” magatartás képlet kölcsönös jogi szerződések érvényesítésekor, illetve: a szociális elv. Ez az elv hasonló a „Quid pro quo” ugyancsak latin felfogással, amely nagyon hasonló a közmondással: „Manus Manum Lavat”- jelentése kéz kezet mos. Az idézett mondás, - eredetére nézve, az ókori római vallási gyakorlatra utal, miszerint az áldozat bemutatójának jogos elvárása van az érintett istentől, azaz viszontszolgálatot vár el. Feltehetően, - alku tárgyát is képezi a kultikus cselekmény. A további hasonló szemenszedett bölcs mondás: Jótett helyébe, jót várj. A rejtett gondolkodás, és kimondottan üzleti alapon történő egyezkedés teljesen kizárja a keresztyén erkölcsiséget. Ezt tudja bizonyítani a következő mondás: „Miért vagy olyan gonosz hozzám, hisz neked semmi jót nem tettem?” A magyar nemzet lelki tisztaságát, őszinte becsületességét, összes velejáróival együtt racionális érveléssel nem lehet megokolni – minthogy a keresztén tanítás sem logikus. Krisztus pedig végképpen. 

Csakhogy ez már nem gond. Ez az Isten ajándéka, az az erő, amely átöleli az egész világot. És mi is megkeressük és átöleltük egymást 
Az „agapé” görög szó és jelentése: szerettelek!  Az ókori görög gyakran utal az általános szeretetet, vagy mélyebb értelemben az „igaz szerelem”, kifejezéssel az általunk is elfogadott „szeretet”-re, amelyet éppen abban tudunk körülhatárolni, hogy megkülönböztetjük a „szerelem” fogalmát a vonzás által. Az Újszövetség áldozati szerelem, amelyet minden nyelven a Szeretet Himnuszaként ismer a világ. 1Kor 13: 1-13

Igen gyakori a „Philia” – a modern görög „filia” kifejezés, amely magában foglalja a hűséges barát, család és közösség fogalmát, melynek Arisztotelész koncepciója szerinti értelme, ugyancsak szeretet.

Az a szeretet, amely az égből szállott alá, nem a „do ut des”, nem az „adok, hogy adj” elv alapján működik. Ez a szeretet ad. Mindent ad! Életet és megmaradást.  Ahol nincsen medve.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

Hangösvény suttogás