TŐKÉS LÁSZLÓ ÁLLÍTJA:
Nem írta alá a besúgói nyilatkozatot

Ugyancsak Tőkést azzal vádolták, hogy a CIA ügynöke, de a KGB ügynökének is mondták. Magyar titkosszolgálattal, a román Securitatéval is számtalanszor meggyanúsították. Tíz év óta ugyanaz a szándék munkálkodik nem egyszer még egyházi és RMDSZ - berkekben is: hogy befeketítsék és hiteltelenné tegyék a személyemet. A híresztelések romboló hatása mérhetetlen. Mindazonáltal elmúlt tíz éve pályafutásom egyik legnagyobb eredménye, hogy talpon tudtam maradni, és a sorozatos félreállítási kísérlet rendre kudarcot vallott”-mondta. Tőkés szerint a magyar titkosszolgálattal való együttműködésére bizonyítékként egy általa aláírt elismervényt szoktak felmutatni, amellyel húszezer lej átvételét tanúsította. A Securitate kezébe került nyugtán kézírásával az állt, hogy húszezer lejt átvett, és Isten áldását kéri az adakozókra. A Securitate szerint, ha a pénzt személyesen Tőkésnek hozták, akkor ez nyilvánvalóan az ügynöki tevékenységért járó honorárium. Ez esetben tizenöt év börtönbüntetés róható ki. Ha viszont az egyháznak hozták, és nyugta nélkül vette át, sikkasztásnak minősül. És hét év jár érte. „A pénzt természetesen átvettem, miért ne tettem volna. Ismeretlen híveim, jóakaróim, gyűjtötték számomra, legalábbis így mondták nekem. Akkor még nem gondoltam provokációra” – mondta.
Csak a román sajtóban két, Tőkésnek tulajdonított besúgói nyilatkozat jelent meg. Az egyiket közvetlenül a teológia elvégzése utáni időszakra datálták, a másikat 1982 novemberére. Utóbbi az Ellenpontok című szamizdat folyóirat felgöngyölítésének idejére szól. A folyóiratban az egyházi helyzetről írt átfogó képet. Amikor emiatt többször behurcolták, a leleplezett tények ismeretében beismerő vallomást kellett tennie, és meg kellett ígérnie, hogy ezután „jó fiú” lesz. „Mit tehettem volna, megígértem, hogy alkalom adtán mindent megteszek azért, hogy ne érje sérelem a román állam biztonságát. Ezt nem érzem kompromittálónak. Természetesen a kikényszerített kötelezvényben vállaltakat sohasem teljesítettem”- állítja.
Így a másik nyilatkozatban az áll, hogy Kolozsvári László álnéven feljegyzéseket fog továbbítani a Securitaténak. “Ezt kezdő lelkipásztorként, 1975-ben hosszas sanyargatás után valóban leíratták velem, de nem írtam alá a nyilatkozatot. És ami ennél is fontosabb, sem Kolozsvári László néven, sem pedig más néven soha egyetlen feljegyzést sem írtam alá a Securitaténak” – mondta.
A szöveget 1990-ben a Renasterea Banaáeana című temesvári újság még aláírás nélkül közölte,1994-ben a Tineramában viszont már aláírt változatban jelent meg.“Én mindig azt mondtam, hogy nem írtam alá besúgó
Nyilatkozatot. Az aláírásomat odahamisították” – állítja.
Azért nem hozta ezt korábban nyilvánosságra, mert – mint mondta – “ nem akartam olyan részletekbe bocsátkozni, amelyek a megtámadottságnak abban az intenzív állapotában magyarázkodásnak tűnhettek volna. Egyszerűen a nyilvánvaló hamisítás tényére szorítkoztam.”/ MTI /