E G Y É N I S É G

Lényegét, jellemzőit összehasonlítással, egybevetéssel a legkönnyebb felismerni, mint bármely dolog vagy jelenség, mely a szavakban érkezik hozzánk, mint tisztesség, becsület, család, gondoskodás, biztonság, szeretet, tudás, hit, haza, hagyomány, vagy éppen ezeket kiszorító kifejezések , mint globalizáció, megélhetés, számla, jövedelem, multikultúra, fogyasztás, reklám, stb.

Les extremes se touchet, - A végletek érintkeznek –Louis Sebastien Mercier / l74o-8l4 / Tableau de Paris c. művének egyik fejezete viseli ezt a nevet. A gondolat eredete a régi görögöknél keresendő. Középiskolás fokon a rajztanárom így fogalmazott: a párhuzamok a végtelenben találkoznak. A művészetek sokrétűségében, akár az anyanyelvünkben az üzenet, az önközlésig terjedő kifejezési mód a stílusban rejlik. Így kiderülnek egyrészt a benne levő, számos más, rokon jelenségben fellelhető vonások, egyes emberek egyszeri, sajátosan rájuk jellemző tulajdonságainak összességeként, másrészt napfényre kerülnek a csak rá jellemző sajátosságok, melynek szerepe mind az alkotásban, mind a befogadásban igen lényeges. Tehát a hagyományos és a mai modern, tipológiai alapon összeállított kutatási eredmény azt igazolja, hogy az egyéniség és a stílus azonos, ha a Buffon mondotta akadémiai sarkigazságot elfogadjuk  /l753/ , hogy a stílus: maga az ember. Az  említett, kétfiókos sajátosság, összes elemeivel, szerkezeti formáival együttesen alkotják  és alakítják ki  a stílus –réteg, -árnyalat, -divat, -életmód, -riasztás típusait. Le style c’est l’homme összefüggésrendszer egyszerre európai magasság és népies mélység. A mérhető jelenség magas voltát a két ellentétes fogalom, tényállás (látszólagos) ellentmondás megszüntetése bizonyítja. A magasabb szintézis szintolyan jelentőségű, mint az információs tájékoztatás, méltóságképviselet vagy a kompromisszumi szellem.

Ugyan megkülönböztető belső tulajdonságokról értekezünk, és minden egyéniség egyben rendszer is - egyetlen a maga nemében, de a nemzeti összetartozás művelésének az egyik célja, hogy a fejlődés akadályozása nélkül őrködjék e sajátos ötvözetek egyéniségének megtartásán és tegye mennél alkalmasabbá szent társadalmi feladata teljesítésére. (Gállfy Mózes)

 Csupán morfotipológiai kiegészítőként vehetjük figyelembe a jegy és jelzett dolog magyarázó részét az egyéniség és stílus összefüggésében. Míg a jegy fogalma azt a felismerést, azonosítást vagy megkülönböztetést teszi lehetővé, mely az ismeretre szorítkozik: a jelzett dolog, a jelzéssel ellátott rejtett, vagy nyilvánvaló tény és jelenség hitelét erősíti, amelyre a jelző vonatkozik. Mosolygós szójáték a sajátos használaton alapuló stilisztikai összetétel,”mint a madártollú ember, - leány” Hamvas Bélától, vagy „embertollú madár” Karácsony Benőtől.

„Íme, bizonyság Isten előtt:

Gyilkos erőszak ölte meg őt!” – nemcsak a Tetemrehívás – egyik legszebb balladánk Bárci Benőjét, hanem a szándékos gyilkosság a nemzet nagyjai Egyéniségei ellen elkövetett napi öldöklés az önkéntes és öntevékeny magyargyűlölők által.

Már elmúltak az ünnepek! Fegyverbe! Nagyjaink védelmére.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MENE TEKEL

MAGYAR TIMPANON