Egy ember, s benne sok-sok hűség


Leleményes volt Ralph Waldo Emerson, aki így fogalmazott: A legjobb gondolatimat ellopták az ókoriak.” Félszeg vigasztalás lenne ez a gondolkodni tudó és bátorkodó magyarságnak. 

Hisz a mai Kárpát-medencei magyarság felelősei előtt főcél gyanánt kell lebegnie egyrészt annak, hogy a művelt világ végre valahára helyes fogalmat nyerjen a térségi magyar nemzetről, másrészt, hogy nemzeti mivoltának feltételeit, cselekvését, állapotát nem változtató, hanem szilárd, ingatlan jellemű, azaz állhatatos, következetesen kitartó hűség határozza meg. És a lényeges dolog felismerésével képesek komoly nézeteltérések áthidalására. Míg örömmel regisztráltuk a külföldi sajtó számottevő közleményeit, lelkes elismeréseit, ahol tisztelettel emlékeznek az ezeréves országról, addig művi ellentétek szításával romboljuk nemzettársaink hitelét. Ideje megtanulnunk, hogy a nemzet nagyságát nem a térképen elfoglalt helye határozza meg, hanem a hűség. És a Kárpát-medence nem az IDEGEN MAGYAROK hazája, hanem azoké, akik tudják, hogy ami hiányzik, megvan, csak nem látszik.

„Ugrándoz, mint szarvas, a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben” - kiáltott szenvedés után ujjong Ézsaiás próféta (Es.35:6), akár az l994. szeptember l5-én, a Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetségének támogatásával beindult Árpád-házi Szent Erzsébet Liceum Gyimesfelsőlokon, fennállásának l5-ik évfordulóján. Mert értelmező jellegű arckép elemző tanulmány írására késztetett a sajátosan magyar műveltség ápolása, gyarapítása iránt elkötelezett Dr. Berszán Lajos római katolikus lelkész, intézeti rektor portréja. Életműve azt a szakmai elvárásnak is megfelelő ars poetica-t példázza, hogy az egyetemes magyar nyelvközösség életre keltése a változó, gyakran viharos időben társadalmi összefogás eredménye lehet. Iskolarendszere túlmutat önmagán, mert tulajdonságait megvilágosító vonása a hitből fakad. Iskolája szívesen fogadta moldvai magyarság falvaiból érkező diákokat, az anyanyelvükön tanulni vágyakozókat. Az erős lelki törekvés, a festői környezetben levő otthonban a tízedik nemzedék csángó-magyar diák segítésére volt elegendő. A gimnáziumból, liceumból érettségi diplomával távozók erdélyi egyetemekre, főiskolákra, szakképzési intézetekbe kerülnek. De viszik szívükben azt a drága kincset, amely megtartja, erősen összetartja, bárhova kerüljenek. Magukkal viszik a hűséget! Talán Marosvásárhelyre, a színiakadémiára, vagy az orvosi fakultásra. De vihetik Kolozsvárra, a Babes-Bolyai Egyetemre, Csíkszeredába, informatika és angol szakra, Gyulafehérváron a teológiára, Kézdivásárhelyen, Hunyadon és Székelyudvarhelyen tanítóképzőbe, illetve egészségügyi főiskolára, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön pedig turisztikai szakképzésre…

Csak vigyáznunk kell, “hogy a gyimesi és moldvai csángó-magyarok és a székelyföldi fiatalok számára a jövőben is megmaradjon az a magyar nyelvű, egyházi gondolkodás alatt álló iskola, kérjük a lehetőség szerinti támogatást” - írja a magyar szikora. Mi tudjuk, hogy a csángó kultúra iránti figyelem nem kizárólagosan erdélyi érték, mint ahogyan természetes is. Többek, egyesületek civilszervezetek áldozatos támogatásával is erősödik a már hagyományos intézet. Szemtanúja lehettem a Szent Erzsébet szoboradomány átvételekor a megható rendezvényen, amikor Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egyesületi elnök Éhn József az egész intézetet a Szent kegyeibe ajánlja. És mert lelkészként lehettem jelen, az ünneplő kórus elénekelte a „Te Benned bízunk…” kezdetű 90. Zsoltárt.

Itt tartozunk azt is elmondani, hogy nem állhat soha ellentétben ősi, isteni és emberi jogainkkal anyanyelvünkhöz, nemzeti kultúránkhoz, őseinktől örökölt vallásunk szabadságához való ragaszkodásunk. Mi valljuk, hogy kisebbségi kérdésünk nem csupán, s elsősorban nem politikai kérdés, hanem kulturális. Mi nem feledjük, hogy a trianoni békeszerződés a nemzeti kisebbségeket oltalma alá vette, melyet hangoztattak a határmegállapító bizottság tevékenységének idején. Mi tudjuk, hogy a kisebbségi nemzet elsősorban kulturális szövetség; mi egy örökölt, sajátos, értékes kultúrát akarunk megőrizni. Ezt tudta idejében, mint korunk legnagyobb szerencsétlenségét felfedezni Berszán atya, hogy üzenetében nemcsak kisebbségi fájdalom és erkölcsi ismeret a mérvadó, hanem a Kárpát-medence szellemileg gyötrődő, moldvai csángó-székely gyermek élhessen a történelem adta szabadsággal. Hogy mindenkor legyen egy ember!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

Hangösvény suttogás