ELISMERŐ ÉLETTERV


Les extremes se touchent – a végletek, a legteljesebb ellentétek találkoznak az élet minden területén. JEAN-PAUL SARTRE fogalomvilága a rendszeresség szociológiai elmélkedéséhez is nyújt támogatást az életterv nemi különbségek kifejeződése okán.

A szaporodás jelenségének természetéből kifolyólag örökre lehetetlenné válik, hogy legértékesebb kincsével: genetikai állományával azt tegye, amit akar. 
Ugyan mindkét ideológiai építmény tanúskodik a „nemek háborújának”, a másik nemtől való félelemnek mélységéről az archetípusok terén, de egyszerre talál helyet az ontologikus érv és vallásos igény.  A kulturális antropológia a különböző népeknél rengeteg ilyenfajta megfigyelést gyűjtött össze, amely a nemi bimodalitás kulturális bizonyítéka. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy Ádám és Éva érvének itt semmi tudományos értéke nincs. A „női nem genetikai elsőbbségének” az emberi fajban, a látszat ellenére, színén nincs érvértéke. Mert hiszen ez a tény teljesen semleges, és belőle semmilyen felsőbb- vagy alsóbbrendűség nem következik. Egy bizonyos feminista ideológia felhasználta ezt a tényt annak bizonyítására, hogy a férfiak természettől fogva a „másik nem”. Egy maszkulinista ideológia nagyon jól felhasználhatná annak bizonyítására, hogy: „férfi és nő + valami”, azaz hogy a férfi a női alapnem tulajdonságaihoz még hozzáteszi férfiúságának sajátos tulajdonságát is. Sem egyik, sem másik ideológiai kostrukció nem nevezheti magát tudománynak. Vonzóak lehetnek, mint költészet, mese, a képzelet játékai. Az, hogy ezek az érvelések tudománytalanok, nem jelenti azt, hogy nem volt, nincs, és nem lesz sikerük: épp ellenkezőleg! 
A gondolattörténet – és a gondolatokon alapuló és általuk mozgatott társadalmi közösségek története – egymással versengve bizonyítja, hogy az emberiség mindig kapva kapott a tudománytalan vagy tudományellenes gondolatokon. Érvelésfajtával élni, nem növeli a védelmezni kívánt ügy értékét. Továbbá nem járul hozzá megalapozásához – még ha jó ügyről van is szó. Tehát, a nők ügyét védeni, az őket sújtó elnyomási formák megszüntetéséért harcolni, a nélkül is lehet, hogy lélekben megerősödve kijelentenénk: a nők az első nem. A nők és férfiak közti genetikus különbségek a szó szoros értelmében tagadhatatlanok.
Csodaszámba megy a hormonok bonyolult összjátékáról szóló egyszerűsítő következtetés, hogy ne ítéljünk. VICTOR HUGOról mondják, hogy abban a teremben, hol vendégeit szokta fogadni, a főhelyen egy karosszék állott, amelyre senkinek nem volt szabad ülnie. A karosszék támlájára rá volt vésve: „Itt ülnek a távollevők.” - Ami azt jelentette, hogy senki ne merjen róluk rosszat mondani.      
Így az evolúció történetéből megtudtuk, hogy a nő mintegy hetvenmillió évvel ezelőtt kezdett főemlősként és mintegy hárommillió éve nőként létezni. Mint láttuk nincs alapnem, a régivel szemben álló értékítéletet nem hordoz magával. A nők életének kulcskérdése a gyermeknevelésben betöltött szerepükben keresendő. Ez a funkció vezetett el a felnőttkori szerepek elkülönüléséhez. A szociobiológiai érvelés is a leginkább ebbe kapaszkodik bele. Manapság feltevődik a kérdés, hogy a két nemnek meg lehet-e és meg kell-e osztania a gyermekgondozással járó feladatokat. A később érkezett kérdések egyike, hogy milyen szerepet játszik az anyaság a nők életében. Radikálisan módosította a női alkalmazkodóképesség problémáját a humán népesség exponenciális növekedése és az olcsó és hatékony fogamzásgátló.  A nők képesnek bizonyulnak, hogy sikerrel helytálljanak egy sereg, igen változatos, családon kívüli tevékenységben.
A világ, egy bizonyos helyből kiindulva, egy bizonyos pillanatban hömpölyögve terjeszkedni kezdett. A korai szexualitás és a pubertáskori szülések problémái ugyancsak megfelelő megoldásra várnak. A rugalmas, legendás nagy szerelmek elmúlásáért a férfiú a felelős. A szerelemvágyat úgy kezelik, mint a fejfájást. ADY ENDRE a Tintaszagú szerelem írásában idézi VICTOR HUGOt, de említi GEORGE SAND nevét, akitől megtanultuk, hogy „A nő akkor a legerősebb, ha gyöngeségével vértezi  föl magát!” Nem  egyoldalú elvakult feminizmus, hanem az általános emberi, tudományos nézőpont kialakításának igényét  EVELYNE SULLEROTnak köszönjük.



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

Hangösvény suttogás