GRÓF TELEKI PÁL - Deskripció


Leíró ábrázolás, az analitikus szemlélet, tudósítás feladatát magára vállaló elméleti szükségletnek szolgálni szándékozó előadásnem. 

Leíró célja, hogy a szemléletesség eszközével az egymás utáni részletvonásokból a rendteremtés olyan legalapvetőbb feltételeivel ismertesse meg az olvasót, amelyben pont a logika mellőzése miatti zűrzavar uralkodott. Tehát, a deskripció nem külön irodalmi műfaj, - tartalmi és alaki - sajátossága szerint, de elkülönülő csoport, ahol a pszihológiai, szociológiai, történelmi vonásokat és főleg nemzetpolitikai kérdéseket figyelembe kell venni.

Utolérhetetlen, magyar dekameroni gyűjtemény hőseként is állhatna előttünk, születésének 13O. évfordulóján gróf Teleki Pál, aki l879. november elsején Budapesten látott napvilágot, a politikus és író gróf Teleki Géza fiaként. Apja Tisza Kálmán kormányában belügyminiszter is volt. Sorsa, élete, életműve – jelzők nélkül is - csak száraz adatfelsorolásban regényes. Hadd idézzünk néhányat: 18. évesen érettségizett a Piarista Gimnáziumban,, majd jogi, társadalomtudományi, földrajzi és mezőgazdasági tanulmányokat folytat, s 19O3-ban az államtudományok doktora . Országgyűlési képviselő, Magyar Földrajzi Társulat főtitkára, szudáni, európai és amerikai utazó, kutató. Magyar Tudományos Akadémia tagja, Turáni Társaság elnöke, Magyar Keleti Kultúrközpont egyik alelnöke, Országos Hadigondozó Hivatal elnöke, majd 1918-19-ben a Területvédő liga elnöke. Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság elnöke., Kultusz-, illetve külügy - miniszter. Részt vett a bécsi magyar nagykövetség kirablásában./!/ Már 1919-től tanít a budapesti tudományegyetemen. Ott van a, Magyar békedelegáció tagjaként a trianoni tárgyalásokon és itt került elő a Kárpát-medencei „vörös térkép” /a magyarokat piros színnel jelölve!/. IV. Károly visszatérési kísérlete után 1921. április 14-én / Tibor nap/ lemondott 9hónapos miniszterelnökségéről. Horthy Miklós kinevezte Magyarország főcserkészévé. Az Eötvös –kollégiumnak is kurátora volt. 1926-ban megalapította a Szociográfiai Intézetet és az Államtudományi Intézetet is. A Magyar Revíziós Liga megteremtője, Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke. A Magyar Táj - és Népkutató Intézetet 1938-ban hozta létre.

„Csapatparancsnokunk” - National Geographic Magyarország – 1936-37-ben az Országos Közoktatási Tanács elnöke lett a volt miniszterelnök, aki nem sokkal ezután, l938, májusában kultuszminiszterré avanzsált. 1938. novemberében az első bécsi döntés idején a magyar tárgyalódelegáció tagja., egyik vezetője volt. Majd ismét kormányfői megbízatást kapott, amelyet 1939. február 16-ától gyakorolt, egészen tragikus haláláig, 1941. április 3-áig. Ekkor önkezével vetett véget életének.

Itt talál méltó helyet gróf Teleki Pál  egyetemi nyilvános rendes tanár az Erdélyi Férfiak Egyesületének elnöke által irt Előszó rövid ismertetése.  A Történeti Erdély címet viselő nagyszerű tanulmány-kötet az Erdélyi Férfiak Egyesülete gondozásában jelent meg l936-ban Asztalos Miklós szerkesztésében.

„A „történeti Erdély” lezárt fogalom, amelyen az idő tartalmilag már nem változtathat. Jelenti az 1918. ősze előtti Erdélyt, azt az Erdélyt, amely mindig szervesen benne élt az egyetemes magyar életben. Az 1918.év őszén ránk támadt politikai változások nyomán ez a szerves egység formailag megszakíttatott.

A „történeti Erdély” nem lezárt múlt.  Mégis ez időszerint nem folytatódik. Úgy lehet szemlélni, mint amivel a mának nincs kapcsolata. Tehát befolyások és szenvedélyek nélkül. A mai idők nagyon alkalmasak arra, hogy visszatekintve a „történeti Erdély”-re, elkészítsük róla a beszámolót. A beszámoló magyaráz, tanít, emlékezetbe idéz, figyelmeztet. Van köze mégis a jövőhöz is, mert az élet nem szűnik meg, sem az élni akarás. A múltban gyökeredzik minden eljövendő s így Erdély jövője is. Vannak örök tényezők, örök adottságok, amelyek igazságunkat a messzi évszázadok mélyébe ágyazzák, viszont igazságunkat előre hirdetik eljövendő századok felé is. Büszke örömmel bocsátom ezt a könyvet hódító útjára, mert ennek a könyvnek hódítania kell a magyar közönség körében. Otthonra kell lelnie minden házban, hogy a múlt Erdélyét mindenkiévé tudja tenni.”

Zárszó: Gróf Teleki Pál tudta, hogy Erdély a szabad gondolkozás, a szellemi szabadság földje.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

Hangösvény suttogás