HELYVEKTOR


Lényege: 

alapproblémái a vidéki népesség megtartása, a tájjelleg megőrzése és a vidékfejlesztés koordinátorrendszer origójából induló és irányított szakaszok lehetséges kérdéscsoportját helyvektornak nevezünk.

Logikai tényekkel hamar beláthatjuk, hogy látszati különbségek ellenére az egész világon mindenütt ugyanaz a logika érvényes, tehát ugyanazokat a gondolatmeneteket tekintik logikusnak vagy éppen logikátlannak. Az időfüggő és idő független tényező nagy szerepet játszik a megismerésben és az ismeretek megítélésében. De a tiszta logikában a megismerés semmilyen szerepet nem játszik. A logikai forma mindig valami tartalom formája. Ez annyit jelent, hogy a logikai formát egyszerre kell ontológiailag meghatározottnak és logikai alakzatnak tekinteni. Így a vektort – időfüggő mennyiséget, a fizikában értelmezett munkát az erő és az út szorzata határozza meg.

Ugyancsak vektor, a nagyság és irány jelentése, kulcsfontosságú az események időszemléletének kezelése során. Korántsem lehet önkényes, hisz az időnek több aspektusa létezik. A három vektor, a jelen, a múlt és jövő, amelynek a történelemben iránya is van. Amíg az idő képzeletbeli világa egy nemzetben csak dráma lehet – a sokféle viszály láttán, a múltbeli viszonylatai miatt -, addig a jövő célirányos szerkezete olyan időbeli mozgást ír le, amely célegyenesen a népek, nemzetek, kultúrák kiengesztelődéséhez vezet.

„Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája egyúttal mindenkor általános törvényhozás elvéül szolgálhasson” – Immanuel Kant mondotta a „kategorikus imperatívusz”-ban, másképpen szólva: mit parancsol a feltétlen parancs? Az akaratot érzéki vagy ésszerű indíték motiválja. A törvény tehát, melyet az akarat az iránta tanúsított tiszteletből követ és ezt az akaratot jó akarattá teszi, az akarat meghatározásának egy bizonyos módját kívánja csak meg, egy bizonyos érzületet, Egyedül ez az érzület lehet az erkölcsi cselekvés indítéka, egyedül ez nevezhető jónak. Az ez utáni cselekvést magyar nyelven Batsányi János így fogalmazta meg: „hazafinak s kereszténynek kötelesség az élet.”

Igen, helyvektorokat néha szoktak kötött vektoroknak is nevezni.

A Nyitrai kerület Komáromi Járásában, a Nyitra és a Zsitva folyók által közrefogott, lapos, vizenyős területen fekszik az írásos emlékekben Marthos néven legelőbb 1438-ban említett magyar település: Martos. Régészeti leletek bizonyítják az avarok VI. sz. megtelepedését és az ősmagyar leletek 1075 / I. Géza / -re utalnak. A sokat szenvedett magyar népe paradox jövőképét az eszmélni, emlékezni és remélni időszemléletben éli meg. Kezdetektől az esztergomi érsekség faluja volt. Már a török hódoltság idején /Oszmán Birodalom / arra kényszerültek, hogy az egyház földjét eladják szabadságuk megváltására. Otthon is lehetsz idegenben!

A falu, mely évszázadokig sziget volt Gémes és Zsitva mente / ma is értékes mocsári élővilággal védett terület / három folyó ártere s a hidak hiánya megvédte a szülőföld szerelmeseit töröktől, idegentől, beolvasztástól. A globalizációtól feltehetően nem védi meg semmi.  Hacsak nem az ott élők értékekre nyitott szíve, - írja Lovász Attila. Mert drága kincsekre vigyáznak ám! Anyakönyvek 1731-től, 1754-ben létrehozott iskolájuk. 1732-ben épült neoklasszicista / 1898-99 átépített / templom, falumúzeum 1871-ből, ahol évente Pünkösdi Népművészeti Fesztivált rendeznek. 2004-ben Szent Vendel tiszteletére Katona István és Thurzó Gabriella által adományozott kápolna felszentelésén magam is jelen lehettem. Akkor még tudták a szlovákiai római katolikus papok az Ökumenikus Charta-ból, hogy a „nacionalizmusnak minden olyan formájával szembefordulunk, amely a más népek és nemzeti kisebbségek elnyomását okozza”.

Időfüggő és idő független tényezőként már egyre többen leszünk vektorok.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

MENE TEKEL