KOMMUNIKÁCIÓ


„Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” (Berzsenyi Dániel) 

Itt van az idő, a pontos idő a huszonegyedik század 10. évében ébredő tavasz a tizenkettőre, égre mutató, „elvégeztetett”-re figyelő idő. Illyés Gyula csak tudta, hogy nagypénteken délben nagy fennszóval kiáltott az Úr, és aztán jött a déli harangszó, a szent kommunikáció. Álmodnunk kell egy új hazát, „hazát a magasban”, egy olyan helyet, ahol szabadon lehetünk magyarok, ahol nem kell magyarvarésről hallanunk, s ahol kimondhatjuk bátran, sőt büszkeséggel: Magyar vagyok és nem hazátlan. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye az elnyomás és a rombolás szelleme ellen – mondja Szomolai Csilla Felsőszelin, a 15 éves lány.

Levelezés, összeköttetés, hírül adás, - bizonyos ügyre nézve –a tudósítás jelentésével azonos, és a mai értelmezése tájékoztatás, illetve hírközlés, a kommunikáció fogalmát meriti ki. Van, - mert lennie kell – lelki, érzelmi, értelem feletti kommunikációnak is. A dr.Cey-Bert Róbert Gyula tanár, kutató, gasztronómiai és kommunikációs tanácsadó (Párizs - Genf – Budapest) a Miért kommunikálunk rosszul? címet viselő írásban a kommunikációs híd építésének kérdésére adott válaszát azzal indítja, hogy talán sohasem értettük meg a működés alaptörvényeit. Tehát a kommunikáció elmélete egy „adóra” és egy „vevőre”épül. Az adó egy üzenetet közvetít. A vevő válasza és reakciója fejezi ki a kommunikációs üzenet hatékonyságát. Az adó az üzenetével ugyanis egy bizonyos hatást, egy megfelelő reakciót kíván elérni a vevőtől. Ha történelmünk kommunikációs hibáit átvizsgáljuk, könnyen az lehet az érzésünk, hogy a legtöbb esetben még a megfelelő kommunikációs akarat is hiányzott a vezetőinkből. Ehhez még hozzájárult, hogy nem voltak megfelelő információink a kommunikációs vevőről, és nem használtak megfelelő kommunikációs eszközöket. A tanulmányíró szigorú következetességgel felvonultatja e téren elkövetett hibáinkat. Hogy a tatárjárást megelőző hónapokban az érkező tatár-mongol küldöttséget lemészároltuk. A törökökkel több, mint háromszáz éven át háborús konfliktusban voltunk. A Mátyás uralkodása idején, a négymillió lakosból kettőszáz évvel később a török háborúk végén, másfélmillió maradt... és így tovább, el egészen a trianoni tragédiáig. A sorozatos zavaros kommunikációnk belesodort a második világháborúba, amely a negyvenötéves orosz megszállás iszonyú következményeihez vezetett. A szerző a politikai, gazdasági, kereskedelmi, turisztikai, egyszóval az élet minden területére kivetitve átértékeli a kommunikáció elmulasztásával elszenvedett károkat és figyel annak fontosságára a közéletben, valamint a nemzeti stratégiában.

Ugyancsak egész Kárpát-medence magyarságának időszerű és fontos kérdése a magyarok őstörténetének kifürkészése. Az inkább bizonyítékokon, mint kijelentéseken alapuló kutatómunka olyan alternatív szemléletet képvisel, mely a társadalommal és saját életünkkel, életvitelünkkel kapcsolatos, merőben új és lenyügöző gondolkodásmódot mutat be, mely arra sarkall, hogy a világ őstörténetének átírása elengedhetetlenné, s így a magyar őstörténelem átértékelése is időszerűvé vált.

Csak a visszaszámolás következhet. Nagypénteki felkiáltás: Én Istenem, én Istenem! Miért hagyál el engemet? Nagyszombat: Jézus halott. Egy nemzet halott. Húsvét: Feltámadott!

Indokolt a figyelmeztetés: A serious ad ridiculous tantum unus passus. 
(A komoly és a nevetséges között csak egy lépés van. Hit nélkül való aggodalom a Nemzetért csak: Őrjárat remény nélkül! /Bernard-Aurel Claude)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

Hangösvény suttogás