NUMIZMATIKA



„Legnagyobb magyar”-ra, a reformkor kiemelkedő személyisége, gróf Széchenyi István politikusra emlékeztünk április 8- án, elhunytának 150. évfordulóján.

Láthatóvá vált az emlékezés rejtekéből, a kötelességteljesítést végző megnyilvánuláson túl, az a nemzettudati jelenlét, amely mind a gazdaságtörténet, mind a régészeti leletek datálásában jelentős helyet töltött be a metrológia, művészettörténet és kronológia szempontjából, amikor alkalmunk adódik a magyar éremtan szakértőjével, a Zircen élő Egervölgyi Dezsővel beszélgetnünk. 
És, hogy miért ezen a napon kérdezzük:
a numizmatika különféle pénzek és pénzrendszerek kialakulásáról
a pénzhasználat és pénzverés történetével foglalkozó segédtudományról,
numizmatikai szakirodalom felől,
a pszichológiai öntudatosodás harmóniájában rejlik Determinációs elnevezések,
minthogy a numizmatika a görög eredetű ’nummos’ szóból származik, jelentése pénz, melyet a II. sz. élt Sextus Pompeius Festus grammatikus is megerősített,
majd Paulus Diaconus a Nagy Károly udvarában élt történetíró a latin nummus szót a görög ’nomisma’ kifejezéssel azonosítja,
a numizmatika fogalmát alapfogalmakkal bővíti, mint előlap, hátlap, palást, névérték, fémérték, értékpénz, nyerssúly, színsúly, forgalmi súly, ahhoz, hogy megtudjuk, mi serkentette hatékonyérdeklődéssel a numizmatika felé?

„Ugyan azt is mondhatnám röviden, hogy a szívből fakadó érzelem, hisz gyermekkoromban kezdtem gyűjtögetni a régi pénzeket, érmeket, de az igazi indítást a Széchenyivel való találkozás kölcsönözte.” És egyszerre lett életszemléletté a numizmatika! Kimondottan a Széchenyi érmek gyűjtése 33 esztendős. Egy bizonyos idő után rájön az ember, - hogyha komoly gyűjteményt akar létrehozni – le kell szűkíteni a gyűjtési kört. Tizenévesen olvastam Széchenyi Önismeret című munkáját, - meg is ajándékoztak a könyvvel – egyes részei nagyon megmaradtak, de nehéznek találtam, félreértettem - mondja Egervölgyi. De ott maradt izzó parázsként, és csak meg kellett piszkálni, hogy lángra lobbanjon. Bizonyos korban és bizonyos szinten már nem példaképet keres az ember, hanem egy szellemi-lelki menedékhelyet, ahova visszavonulhat. Én Széchenyit kaptam a sorstól! – hálás vagyok érte. Az ember azt gondolná, hogy meglett férfiként a világról való gondolkozásán már nem nagyon tud változtatni. Széchenyi hatására az én világképem is megváltozott. Nekem a Biblia, Széchenyi művei az iránymutató könyvek.

Csupán rövid tudománytörténetre szorítkozó utalást tehetünk a magyar l8. századi numizmtika  kezdeteire, mely valójában az erdélyi pénzek kutatástörténetét foglalja magába. De már a 19. század elején Schönvisner István Erdély éremanyaga mellett Magyarország pénzeit is összegyűjtötte a honfoglalástól II. Lipótig. Az ő nevét fémjelzi a Széchenyi-féle éremgyűjtemény a Nemzeti Múzeum éremtárában. Így lesz Schönvisnert a magyar numizmatika alapítója, Weszerle József a magyar pénzek teljességének áttekintője, valamint Rupp Jakab a középkori magyar pénzről készített összefoglaló műve az Egyetemes Magyar Éremtár kincse. A magyar numizmatikának máig is alapvető művét Réthy László készítette el.

Így kapcsolódik a komoly kutatómunkát végző tudós Erdélyhez, aki kötődését így fogalmazza meg: 
a múltban rejtezik, ahol a hely szelleme hitelesíti a látottakat, biztosítja az érzelmi azonosulás lehetőségét és a szellemi feltöltődést: 
a történelemben, az égbe szökő tornyokban, az erődtemplomok kazettás mennyezeteiben, temetőiben, vagy akár Szent György és Mátyás király szobrában, az aradi Csodában. Széchenyi és Wesselényi barátságában, azokban a személyekben, akik megőrizték minden történelmi nehézség ellenére magyarnak a magyart.

A megnyesett fa kizöldül? 
Igen! 
Először a Széchényit ábrázoló érmeket gyűjtöttem, majd a vele kapcsolatos minden érmet. Így a Lóverseny, a Lánchíd, az Akadémia, a Kaszinó, a Gőzhajós érmeit soroltam gyűjteménybe. Az utóbbi években a Széchényi nevét viselő iskolák numizmatikai emlékeit is begyűjtöm, hogy feldolgozhassam. De kapcsolódó érem a kortársi és az utána következő nemzedék kiemelkedő személyiségei, akik foglalkoztak Széchényivel. Mennyiségre nem nagy a gyűjteményem, 400 darab, de több ritkaságot foglal magában. 1983-ban beléptem az Országos Széchényi Körbe. Körön beüli hasznosságom bizonyítandó, összeállítottam a Széchényi Érmek Katalógusát, amely 1989-ben jelent meg. A Katalógus Széchényi születése 200. évfordulójának az előzetese volt. Az évforduló után csak folytatni kellett a munkát és 2000-ben megjelent a második kötet. Azóta a harmadik. Ez utóbbiban két erdélyi művésztől is található érem, Törös Gábortól és Pálffy Árpádtól. Összeállítottam gyűjteményeim könyv, érem és grafika katalógusaimat. 

Már tettem utalást Erdély iránti vonzalmamról. Az ausztriai hegyek hideg kékek, az erdélyi hegyek meleg zöldek. És az ég kékje is meleg. Többször voltam a csíksomlyói búcsún. A táj lenyűgöz, és otthon érzem magam. Mintha mindig ott laktam volna. Ugyanaz a levegő, a napfény, a pacsirta dala. A viszontkapcsolat felidézésére elég azokra gondolni, akik szükségét érzik Erdély és Széchényi kapcsolatát feltárni, mint Csetri Elek, Benkő Samu, Egyed Ákos, Fábián Ernő, Czegő Zoltán, stb.

Messzeágazó numizmatikai munkássághoz tartozik a 2006-ban rendezett exlibris kiállítás a gyűjteményből – komoly szakmai elismeréssel. Sikeresen  mutatott be több mint harminc Széchényit ábrázoló lapot a kiállítás megnyitóján, melyek bekerültek a naplóba. A kiállítás is az anyaggyűjtést szolgálta, mert az érmek mellett az exlibris, kisgrafika és az aprónyomtatványon megjelenített anyagot akarja feldolgozni. Végül, nagyon szerethetnek az istenek, mert a fenn említetteken túl olyan baráti társaságból szerveződött alapítványban dolgozom, amilyen kevés található – mondja a nagyszerű, vitézi lelkületű numizmatikus: Egervölgyi Dezső.

A riportélmény csattanóját Déry Tibortól kölcsönzöm:

Az alkotás magatartás!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

Hangösvény suttogás