P I S Z O L Ó G I A


Levéltár – mint neve is árulkodik - becses, különleges értékű, féltve őrzött iratok, megbecsült emléktárgyak megőrzésére létesített intézmény, illetve erre a célra rendelt épület, mely fontos vagy vitás közügyekre hivatott döntőerővel hitelt szolgáltatni, vagy éppen valamely korszak történeti eseményeit személyes vonatkozásokkal átszőve megörökített írásműben őrizni.

Látogatóban vagyok a Budapest Székesfőváros Levéltári Hivatalában – kedves meghívás alapján. Talán mondanom sem kell, hogy ha nem is velem született, de gyermekkori szent izgalommal – ma már úgy mondanám emócióval - léptem át a 2002. október 11-én Koris János vezette Budai Építész Műhely által elnyert tervpályázattal készült, korszerű levéltári épület küszöbét. A három részre tagolt Teve utcai – közönség számára csak kivételes alkalmakkor megnyíló fogadóban – Kellner Judit főosztályvezető azzal kezdte ismertetőjét, hogy a centenáriumi lelkesedés elmúltával már nem volt többé szó új épület létesítéséről. De nincs kizárva! – mondom én – 2010. április l0-én 0. óra 00 perckor az erdélyi Zabolán a magyarországi választások semleges időpontjában. A becses iratok megőrzésére létesített magyar nemzeti intézmény nyilvános kutató terme a felsőoktatás számára nyújt lehetőséget 30 000 kötetes szakkönyvtárával. A levéltár anyagát kezelő Pesti Lászlóné állományvédelmi osztályvezető különleges értékű restauráló helyiségbe is bevezet.

Új intézményi koncepciót fémjelző levéltárban találnak helyet (reményünk szerint békét is!) az 1686 előtti féltve őrzött okmányok, és a II. Világháború alatt a Szent István-bazilika altemplomába menekített értékes holmik (milyen nagyszerű kifejezés, hogy még ma sem tudjuk, hogy mik!) csupán 47 sanyarú esztendeig. 
A legértékesebb dokumentumok a Magyar Nemzeti Bank őrizetébe kerültek: a Nyugaton tett „kényszerű”, kalandos útjukról a vérzivataros esztendők múltán sértetlenül kerültek haza. Ezek révén vészelte át az anyag csaknem háromnegyede a háborús időket.  Istennek hála a Bazilikában sértetlenül fennmaradt levéltári anyag fokozatos visszaköltöztetése volt a legfontosabb - és még annyi más.

Csak a feldolgozott anyagmennyiség érzékeltetéséért idézem Fűr Sándor osztályvezető szavait: 
„Több tízezres iratfolyóméter anyagot dolgoztak fel szakképzett levéltári tisztviselők a tudományos követelmények érvényesítése mellett, mint rajongói és kutatói e munkának és a főváros rejtélyes szépségének.” 

Az utóbbi években Prága és Bécs városi levéltárai új vagy korszerűen átalakított levéltári épületekhez jutottak. Magyarországon Szombathely és Veszprém dicsekedhet hasonló megvalósításokkal az utóbbi esztendőkben.

Írásbeliség hiteles, szép tára a levéltár, édes anyanyelvem egykori jelene:
hiteles történelem a magunk, de mások számára is.

Minket:
Kárpát-medence magyarságát örökítenek és őriznek az elfekvő anya – és jegyzőkönyvek, telekhivatali bejegyzések, nyilvántartási naplók, választási iratok. Templom, magyar templom ez! Rokon és barát levéltár személyben.

A piszológia jelentését többen kutatják, még többen vitatják. Mi lappáliának (jelentéktelen dolognak) tekintjük. Fogadjuk el a köztes megoldást a „gyógyszeradagolás tudománya” címén. Azt is, hogy a levéltár csak az értelem számára hozzáférhető világnak érthető.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

Hangösvény suttogás