ZÁSZLÓ ALATT...

Lobogó a szabadon lengő zászló lebegése, a lobogtatás olyan cselekvés, mely eszközli, hogy a zászló lobogjon.

A zászló lényegét a kozmikus lélek ereje kölcsönzi, és lobogása megjeleníti a nemzet lelkének lobogását erőben, tűzben, szívben, létben, szent esküvésben. Van, amikor biztonságot és védelmet nyújt az övéinek!

Lényeges szerepe többé nem ignorálható kiegészítő, hanem felségjelzés és üzenet, jelvény és eszme, egy nemzet szemfénye: a zászló. A nemzet meghatározott színű textilanyagból készült és ábrával díszített, rúdra rögzített vagy árbócon kereszt- rudas nyélhez erősített zászlóját: nemzeti zászlónak nevezzük. A magyar nemzeti színeket: piros /vörös/ szín az erőt, fehér a hűséget, a zöld pedig a reménymutatókat nemzetiszínű zászlónak A megkülönböztető jelvényünket korszerű jelzéssel küldjük a világba, fény- és rádió-jelzéssel, elektronikus azonosítással.

Úgy őrzi, mint a szemefényét (Móz. V. 32, l0) az önkéntesekből létrehozott 47.zászlóalj (2-4 gyalogos műszaki századból álló katonai alakulat) a zászlót. Több mint tizenöt ütközetben vett részt, bizonyítva a vitézséget. Nagykanizsának a horvátoktól való visszafoglalása után végigharcolták a Dunántúl nyugati és északi részét, a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét, a Vág mentét, és Felső-Magyarországot. Kitüntették magukat a tavaszi hadjáratokban Nagydallónál, de a legdicsőbb tettük: részvételük Budavár visszavételében. Elsőként jutottak a vár fokára, és tűzték ki oda a nemzeti lobogót. Ennek láttán nekik szólt Görgey tábornok elismerő felkiáltással:”Ott ott lobog a trikolor! Éljen a honvéd!”

Ugyancsak egy köveskáli asztalosmester, Kanczdán Lajos az 56. honvédzászlóalj tagjaként tizenhárom csatában harcolt Kanizsától Kápolnáig, Isaszegtől Komáromig, „sem tettben, sem lélekben nem hagyva cserben” a zászlót – jegyzi a korabeli krónikás.

Csodálatosak a magyar zászlóval kapcsolatos bejegyzések a Pallas nagy lexikonban. A bécsi Képes Krónikában több helyen a magyar sereg vörös zászló alatt harcol, melyen fekete karvaly / turul / madár képe látható. De ugyancsak a Képes Krónikában egy helyen vörös-fehér csíkos zászló fordul elő. Nagy Lajos fegyverzetén szintén a vörös-fehér szín fordul elő. II. Endrének egy 1222. /Aranybulla esztendeje/ kelt okmányán a pecsét vörös-fehér-zöld selyemzsinóron függ. Ilyen színű zsinórt még számos más hivatalos személyek által kiadott okmányon találunk, úgy a vegyes, mint a Habsburg-házból származó királyok alatt.  Magyarország színei gyanánt tehát a vörös-fehér-zőld szerepelt. Az 1848. XXI. T.-c. 1. pragrafusa pedig elrendelné, hogy a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik, s a háromszínű rózsa polgári jelképül fölvétetik s minden középület s közintézetnél nyilvános ünnepek alkalmával s a magyar hajókon a magyar nemzeti lobogó és országos címer használtatik.

Íme, mi történik Kubában a forradalom idején? A forradalomban való részvétellel vádoltak egy angol honpolgárt is. Hiábavaló volt minden diplomáciai közbenjárás, halálra ítélték. Elkövetkezett a kivégzés napja. Felolvasták az ítéletet. Még néhány pillanat s végre is hajtják. A vezénylő tiszt meg akarta adni a jelt a kivégzésre, amikor az elitélthez ugrott az angol konzul és ráterítette az angol lobogót, majd ugyanazt tette az amerikai konzul is és így kiáltott: „Most lőhettek, de golyótok az angol és amerikai lobogót fogja eltalálni.”

Így a zászló védelme alatt vezették el az elitéltet.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

Hangösvény suttogás