Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2013

A latin nyelv hatása a magyarra

(A szavak érdekességei)
"A görög nyelv magyarra gyakorolt hatását már korábbi hírlevelünkben láttuk. Hasonlóan alapvető még a latin nyelv hatása. A latinnal a kereszténység felvételével léptünk szoros kapcsolatba a honfoglalás után. A vallási szertartásokat sokáig csak latin nyelven tartották. A latin (más néven "deák", azaz a "diákok nyelve") maradt a magyar állam közigazgatásának nyelve egészen a 19. század közepéig. Sok esetben az is igaz, hogy a latin inkább közvetítő szerepet játszott, és felénk a görög kultúrát közvetítette a görög szavakkal együtt. Ez érthető, hiszen, ha megnézzük a kultúrtörténeti hátteret, akkor a római mitológia nagyon hasonlít a görögre, sőt a latin nép a saját eredetét is a Trójából menekült görögökre vezeti vissza. Hogy mennyire magyarnak érezzük a nyelvünkbe került latin szavakat, álljon itt példaként a "persze" szó. Ez egy latin kifejezés! Hasonló a "szia" köszönés eredete is: szia < szervusz < servus …

TANTUM

A series ad ridicolos tantum unus passus. (A komoly és a nevetséges között csak egy lépés van.) Tantum-quantum – annyi amennyi. Latin proverbiális (közmondásos) igeidő alakilag is kifejezi, hogy a történés, a beszéd idejéhez képest a jelenben, a múltban vagy a jövőben megy-e végbe. A minősített rejtett cselekvés alattomos és könyörtelen módon történik, amely mind a beszélőnek, mind a ténymegállapítónak a valósághoz való viszonyát tartalmilag is kifejezi. A kritikus szemlélet alapvető elvárása, hogy teljesen megbizható, hiteles források, dokumentumok jelentsék a történelmi múlt megismerésének alapjait. Az első és alapvető - végre önálló tanulmányokon - megfogalmazható tanulság , hogy az elvégzésre váró munka egyszerre érdekes, sorétű és nehéz. Az évtizedek iszonyú és nemzettudatot pusztító eszköze a „gyorsan ölő módszer”, hogy mindent, ami a múltunkhoz tapad elfeledtetni, nevetségessé tenni. Úgy érzem Gavalik István üzenete az egyre inkább bővülő gondolkodni is merészkedő múltuk iránt …

SARKANTYÚCSONT

Sarkantyút tör valakivel: a kakas csüdjén hátrafelé görbülő karmot, a sarkanytyúcsontot kétfelé húzzák abban a babonás hiszemben, hogy akinél a széttört csont csúcsa marad, annak kívánsága teljesül.
Lehetségessé, sőt magától értetődővé teszi az ösztönnek értelmet adó rálátás a méhkeréki román néptáncosok háromszéki szereplésekor – nemsokára a változás
után, - ahogyan pengett a csizmás legények sarkantyúja. Miként a csizma sarkát a kétíves szár körűlveszi, ehhez csatlakozik a sarokvas és a nyak, amelyben a csillag alakú mozgatható taraj található, úgy a korábban említett ösztönt az akarat öleléssé
szelídítette, - a mértéletesség test és lélek összhangjában, - és a hatvanas években dél-Erdélyben elsajátított nyelvi ismerettel „Bine ati venit!”- Isten hozott szavakkal
köszöntöttem őket. A világ legtermészetesebb dolga maradt el, hogy ők nyelvüken szóltak volna, mert a szót megfelejtették, de Méhkerék községházán, a szívükben s kalapkájukon lebegett a trikolor piros-sárga-kék. Ha már a k…

SZIPORKA

Lemoshatatlan a sérelem a sziporka okozta szégyenfolt a mi ihletforrás teremtette emberszép megvalósításainkról - még akkor is, ha szellemes ötletével megnevettet, csillogóan szerepel, akár civilizációs médiaetika keretben, ékszerbe foglalt kristályban, szexepiles csábításban.
Legközelebb álló különös igazság (a „becsület napján” - mert ez nemcsak a halott hősöké!): a legszebb muskátlik mindig a legszegényebb házak abakaiban nyílnak. De a tüzes testnek sustorgással szétugráló szikrácskái, és a felbolygatott tüzes hamu pernye bántja a muskátli szerénységet. Emberi dolgokra figyelmeztet Rabindranath Tagore is – „apró-cseprő dolgaimat szeretteimnek adományozom, a nagyok mindenkié.” Ezért nem leszek kiszolgáltatottja a bűnügyi bohozattal azonos csúsztatásnak, hogy bárki is a közügyet támogató szép megvalósításaimat titkon ügyeskedve a más dicsőségébe csempéssze. Emiatt percekig tartó csöndes agóniába merevedtem, majd éjszakai vádli görcs szorongatott, míg az Ígéből vett bátorsággal „Amit…