Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2014

ZSÁBA

Legcélszerűbb felhasználást tekintő oknyomozó módszer az adott 
körülmények között az ismeretanyagot mint az érzet összességét, objektiv 
valóságot, a nemzet eszmei lényegét és az igazság ismérvét magunkévá 
tenni. A „Fiat iustitia et pereat mundus”, vagy a bécsi változata a „Fiat 
mundus et pereat iustitia” a vagy-vagy választás szemiotikai lehetőségét 
is kizárja.
 Újabban - az eddigihez többletként járuló, további ismeretanyag 
és feltehetően egyéb faktorok indítására - Patrubány Miklós István Ádám 
a Magyarok Világszővetségének elnöke 2010. július 31-i írásával merült 
fel ismét és még határozottabban /hál’Istennek!/ „Petőfi Szibériában?!” 
kédkéskör, illetve kérdéskomplexum. Az egymással összefüggő kétségek, 
bizonytalan, vitatható kérdések és érvek összességének érdemi vitája 
feltétlenűl szakmaiságot igényel. Több mint két évtizede annak, hgy 1989 
július 17-én a távoli Szibériában, a Burját Köztársaságban, a Bajkál- tó keleti partján fekvő Barguzinban egy magyarok vezette ne…

BÚCSÚ JAKABFI RÉKÁTÓL

beteg- és idősgondozó asszisztenstől  „Ott fenn a hegyen van az a hely A hol a szív békére lel.  A Golgotán áll a kereszt   Ha fáradt vagy oda jöhetsz.” „...
  először édesen, puhán gördül, mint a babakocsi, azután szökellve, zökkenőnél hangos kacagással, mint egy vidám pónifogat; majd vágtatva, tüzes küllőjű phaetonként, melyben az ífjúság Apollója ül, azután vasason, rendesen, hatalmasan robog, mint egy hadi jármű – nemsokára álmodozva, fáradtan halad, mint egy hazatérő szénásszekér nyári alkonyatkor, végül csikorogva nyekereg tova a rozzant taliga, míg szét nem hull joha, tengelye, fergettyűje, lőcse.  Amerre megy mindenütt lehervadt virágok hullanak útjára: ... várták, reámosolyogtak, megremegtek s lehullott szirmaik koronája.” + 2014. július 2-án tűrelemmel viselt betegség után Jakabfi Réka életének 33. évében visszaadta lelkét Teremtőjének.   Eltemették szívük nagy fájdalmával, a drága jó gyermeket, testvért, jegyest, un…

HOLDSZÍN

Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés. / Shakespeare III,1.Hamlet 
monológjából To be or not te be, that is the question / Nem sivár társadalomtörténeti 
értekezés, hanem a nemzet életének szétágazó küzdelméből egy csodálatos, 
sokoldalú emberi portré ez, melyet megeleveniteni kiván az emlékezés. Az iszonyat 
és fájdalom epikus remegése a vér csillogása, mely a gyűlölet mélységéből a 
mérhetetlen szeretet egére emeli a tekintetet: előbb szabadságot, majd hitet remélve. 
 . Ugyanaz, a dal és a könny rejtett forrása, a bibliai Noé özönviz 
utáni szivárvány „aranyparitása”: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. „Az én 
ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld 
között.”/Gen. 9,13 / Isten igérete az Életre és nem a színekre utal. Földrészünket 
érintő védtelen népek ellen irányuló uralkodói terror eredménye a mindenkori 
ösztönös ellenszegülés, lázadás és forradalom. A legtöbbször szomorú kimenetelű, 
de mégis „győzelmes”-nek vélt események epizódjai tisztán…

KALÁSZ

Lényegileg az önmegvalósításra, a siker elérésére alkalmas, reményteli, kedvező eshetőség bekövetkezését előre megtervező és jelző igazi életvitel az a magatartás, amelynek összetett füzérvirágzata: a kalász. Learatott földön elhagyogatott kalászokat felszedők sorában szívesen hajlok közelebb magamhoz: az édes anyaföldhöz. Kalászokat szedegetünk – egyre többen. Kalász a gabonafej, melyben a gabonaszemek rejlenek, s azon szálkás hüvelykék, melyek a szemeket zárják, a „toklászok”, a családok (gyermek - felnőtt, férfi - nő éretlen - érett: zöld és sárga). Külön-külön és mégis együtt – ez a „kalászhegy”, a kalászfej legfelsőbb védelmező szálkái:az összetartozás. Kalászkoszorú – magyarul Összetartozunk. Úgy,amint az a székely kapu, akit Erdély szeretete, kalászos rónája álmodott meg és testet öltve, 2013. június 4-én - válaszul az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékparban felállíta minden magyarnak hirdeti: Kalász-nemzet vagyunk. És nem talmi, „tetszetős, csill…