ZSÁBA


 Legcélszerűbb felhasználást tekintő oknyomozó módszer az adott 

körülmények között az ismeretanyagot mint az érzet összességét, objektiv 

valóságot, a nemzet eszmei lényegét és az igazság ismérvét magunkévá 

tenni. A „Fiat iustitia et pereat mundus”, vagy a bécsi változata a „Fiat 

mundus et pereat iustitia” a vagy-vagy választás szemiotikai lehetőségét 

is kizárja.

 Újabban - az eddigihez többletként járuló, további ismeretanyag 

és feltehetően egyéb faktorok indítására - Patrubány Miklós István Ádám 

a Magyarok Világszővetségének elnöke 2010. július 31-i írásával merült 

fel ismét és még határozottabban /hál’Istennek!/ „Petőfi Szibériában?!” 

kédkéskör, illetve kérdéskomplexum. Az egymással összefüggő kétségek, 

bizonytalan, vitatható kérdések és érvek összességének érdemi vitája 

feltétlenűl szakmaiságot igényel. Több mint két évtizede annak, hgy 1989 

július 17-én a távoli Szibériában, a Burját Köztársaságban, a Bajkál-
tó keleti partján fekvő Barguzinban egy magyarok vezette nemzetközi 

kutatócsoport feltárta Alexander Stefanovics Petrovics sírját. A sírból 

avatott régészek, antropológusok gondos kezei kiemelték a csontvázat, 

amely egy 163 cm magas férfi földi maradványa volt. Borzongva 

fedezték fel annak erős bal felső szemfogát, törött bordáját és betegség 

sújtotta térdét, amely a néhai járását minden bizonnyal enyhén bizegővé 

tehette...

 Csataterekre korlátozott Petőfi-idea, mint forradalmi eszme őselve 

fenyegetett, de ez a költészetének terméke, és nem a történetiség hitele. 

A mérsékelt liberális pedig ezt írja: „Petőfi előtt emeljük kalapunkat, az 

egyik legnagyszerűbb embere az országnak. Amily varázserőt fejtett ki 

az izgalom előteremtésében, s áthatott verseivel, szónoklataival mindent, 

úgy uralkodik most a rend felett...” A márciusi ifjúság a megfelelő 

pillanatban nem mulasztotta el a népharag rémét fölidézni, de a szükséges 

ponton nem ment túl, nehogy elriassza a liberális nemeseket, akik nélkül 

a forradalom nem győzhetett volna.

 Igazság óráját várjuk! A valóságot hűen tükröző, neki teljesen 

megfelelő igazi tényállást. „Ezért vallom és hirdetem: Petőfi Sándor 

halálának tisztázása, és Petőfi Sándor méltó eltemetése a 21.századi 

magyar élet mgkerülhetetlen ügye: egy új magyar kultúrpolitika origója, 

/ koordináta-rendszer kezdőpontja /, egy felemelkedést szolgáló megyar 

nemzetpolitika sarokköve, a magyar nemzeti lét erkölcsi alapvetése.”- írja 

Patrubány. A törvényeknek, jogszabályoknak való megfelelés, illetve a 

nekik megfelelő döntés, ítélet igazságot szolgáltat, és nem merülhet fel 

ezzel összefüggésben semmi kétség. Talán Isten akarata volt ez, hogy a 

nemzeti méltányosság csorbát ne szenvedjen. A szóban forgó fontos ügy 

érvényesítésének erkölcsi követelménye, eszménye, az igazságossághoz 

való állhatatos ragaszkodás, kimeríti az igazságszeretet fogalmát.Igazság 

óráját teszi hitesessé a sírfelirat / vengerszkij major i poet /, az orosz 

néprajzi tanulmány, az osztrák Ministerrat Protokoll, és a Petőfi Sándor 

földi maradványát kis zsidó nőnek, / piccolo di stature / vélt jegyzék, s 

végül a Burjátországban feltárt csontváz egy bőröndben.

 A gerincvelőből kilépő úgynevezett ülőidegfonat rostjaira a 

gerincoszlop illetve a porckorongok bizonyos elváltozása kapcsán 

nyomás nehezedik, amely tünetei: az idegágak lefutása mentén fájdalom 

jelentkezik, súlyosabb esetben mozgáskorlátozottságot, sorvadást, az 

érintett izomcsoportokban, esetenként bénulást okozva. A betegség 

gyógyszerekkel, különböző fizioterápiás módszerekkel, fürdő, torna 

segítségével jól kezelhető. Súlyos esetekben műtéti megoldás is szóba 

jöhet. A zsába /ülőideg/ legfontosabb tünete a deréktájfájdalom, mely 

általában valamely alsó végtag irányába sugárzik ki, és ütögetéssel 

kiváltható. A fájdalom érzéskiesés és mozgászavarok az ideg lefutása 

mentén bárhol előfordulhatnak. Különösen gyakoriak: a derék és a 

térd között, a far közepétől a vádli külső felszínén. A fájdalom sokféle 

lehet. Egészen enyhe rossz érzéstől az égő fájdalmon át egészen a 

kinzó gyötrelemig is fokozódhat. Néhány esetben tartós idegkárosodás, 

érzéskiesés, részleges bénulás maradhat vissza, de ez nem jellemző. Az 

isiász-szindróma nem mindig előzhető meg, de bizonyos életmódbeli 

szabályok betartásával jelentősen csökkenthetjük a veszélyt.

Amit Goethe mondott Eckermann-nak, amikor az azt kérdezte, 

hogy mivolt a leitmotív a Faustban (...) „kedves fiam, ha én azt tudnám” –

válaszolta Goethe. Leitmotív az a vezérmotivum, amely a dolog 

említésekor vissza-visszatér. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 

fordításban előforduló súlyos értelemzavaró hiba a szöveg elferdítése (a 

német Jakob’s Leiter létrája’ kifejezést egy korabeli újságíró Leiter Jakab 

kifejezéssel fordította.) 

 A zsába nemzeti változata is hirtelen jön és igen fájdalmas. Nem 

tudjuk, hogy honnan jött és hová megy. A szívünket, lelkünket égeti. Mi 

tiszteltük az elődeinket, nagyjainkat. Büszkék is vagyunk rájuk. Haló 

poraikban áldjuk Őket. Teológiai tanulmányaim rendjén az úm. műhely-
munkában kellett megtanulnom a mitológiátlanítás folyamatát. Nem 

volt könnyű, azt éreztem, hogy édesanyámat bántják. Mi pedig azt nem 

hagyjuk!

 Mikor aztán minden lecsendesedett, megtisztult, még ragyogóbb 

lett az én is Krisztusom - talán én is.

 Ilyen lesz a mi Petőfi Sándorunk is!

 Pásztori Tibor Endre

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

Hangösvény suttogás