INDANTRÉN


              Legeza Ilona műfordító szerint is Aleksis Kivi / Stenvall / volt az első finn regény  - A hét testvér -  szerzője, aki ezzel a különös heterogén  műfajjal vetett alapot versnek, drámának, epikának, a vaskos komikum és törékeny líra harmonikus elegyítésével.
              Leleménnyel és profanizáló elemmel  pontosan akkor robbant be ritka  üstökösként a  finn irodalomba, amikor  a nemzeti öntudat  lényegét megragadni, megerősíteni  hallatlan szükség  volt.  A szerző  születésének 150. évfordulójára 1984-ben jelent meg Rácz István  fordításában magyar nyelven,  Képes Géza versbetéteivel  az első finn regény. A finn jellem és életforma legtökéletesebb, legtermészetesebb hangvételében ott rejtőzik a sajátos  mondanivalójú,  különös  nép és ország  „tunya történelem” szent  vajudása, a  nemzetté válás pillanata. A titkos bíbor mágia hajnalán  jelen van éles hasító fájdalomban az összezsugorított múlt,  és egyszerre  csoda születik: nemzet és költő. Nemsokára száznyolvan esztendeje lesz annak, hogy egy szegény falusi szabó harmadik gyermeként  az  Úr 1834.október 10-én Nurmijarviben látá meg a Nap a finn nemzet költőjét.
               Ugyan gránitsziklákkal  barázdált  föld, végtelen erdők, szigetek százaival telehintett, szerteágazó tavak – hetvenezer tó! – ez az a táj, ahol a finn  nép élete  ezer év óta folyik, és ebben a  finn társadalmi helyzetben jelentős  fordulatot hoztak a napóleoni háborúk:  Finnország svéd hatóság alól a cári birodalom kötelékébe került, de a svédek megmaradtak – irja a műfordító. Így a  mintegy hét  évszázados  svéd uralom után Finnország a cári Oroszország nagyhercegsége lett: a „ romantika átnőtt a realizmusba. Már nem volt elég a nép nyelvén vagyis finnül írni, egyre fontosabbá vált a miről és hogyan kérdése. A finn nép a „művelt közönség” számára akár ismeretlenül élt erdei között, hatalmas potenciális erőt jelentett a nemzeti jogok elismertetéséért vívott harcban és a finnek szellemi lelki értékeinek elfogadtatására  irányuló eröfeszítésekben. Ezt a finn  parasztot vitte Kivi az irodalomba”. Rejtett kincsekről írt a finn műpróza első nagy művében, ezért  annyi  népmese, bökvers ( csattanós ), közmondás olyan csodálatos  színekben a finn táj és főként ezért van sok-sok dialógus: a hét Jukola fiú szavaival  ott  veszekszik,  bölcselkedik,  adomázik  a  finn parasztság, az egész finn nép. A hét testvér mindenike a finn paraszt egy-egy ragyogóan jellemzett típusa. A finn nép felemelkedésének csodája, mely megtisztítja a lelkiiamereteket...
              Csaknem farkasszemet néz sokáig pislantás nélkül Homéroszban  Hellas lalói, nagy időkön Rabelais hősei, a La Mancha-i búsképű lovagja, vagy Lúdas Matyi Döbrögije, de miért ne említenénk a Zalán futását és a Bánk bánt...dacosan néz és elszántan vállalja a költő, az író a nemzetét és nép, vagy nemzet a lelkiismeretét...
               
              Indantrén  (indigó és antrocén) színtartó és mosásálló a jelentése mert megtisztítja a lelkiismeteteket. Így mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van,  -  és amiképpen ki-ki szeret azzal élni, -  úgy eszi annak gyümölcsét. (Péld.18:21)  Mert micsoda a művészet, micsoda az irodalom ha nem nemzet lelkiismereti indantrénje? Ezt Márai Sándor: ”Nincs más haza, csak az anyanyelv”  -  aranymondásban fogalmazza meg.
              A lelkiismeret vádoló hangja sokakat vitt már az öngyilkosságba, sokakat  az  őrültek  házába,  sokan pedig  itt szaladgálnak köztünk és mi körülöttünk „összeroncsolt idegzettel”, néha  rémült  és néha únott arccal. Miért?  Mert a lelkiismeret  megtisztítására  kevés  minden emberi akarat, igyekezet, erő. Kevés a vallás, kevés a szertartás. Kevés a mámor, kevés a szórakozás,  kevés a bor,  kevés  a  szerelem:  mindez  hosszabb-rövidebb ideig  narkotizál  maga a narkotikumnak is, hogy amikor elmúlik hatásuk, annál  élesebben csengjen  fülünkbe  vétkünk vádolása. Kevés a munkába temetkezés is. Még az emberi jóvátétel sem elég, mert ugyan mi váltságot adhat  az  ember az ő lelkéért?  Ezért nem megoldás az öngyilkosság sem, mert  hiszen  az öngyilkos is csak a testét öli meg, de a léleknek csak oda kell  állni  az   Isten  ítélőszéke  elé. Hogy  megitéltessen  aszerint, amit e földön  cselekedett. Csak  a  vér,  a  Jézus  Krisztus  vére  tisztítja  meg a lelkiismeretet,  mert  csak  Jézus  bűntelen  áldozatának  van  bűntörlő  és lelkiismerettisztító, indantrén ereje. De az aztán teljes.
               Akárcsak a lelkiismeret...
               Két székely elhatározta, hogy megfigyeli, hogy meddig hallik el falujukból  a  harangszó? Elindultak s úgy döntöttek, hogy addig mennek, míg  hallják  a harangszót, akkor  aztán  visszafordulnak. Mentek, mentek napokon,  heteken,  hónapokon,  éveken  keresztül  s  a  harangszót egyre hallották. Egymásnak elmondták: az ember az anyanyelvén azt mondja el, amit gondol, idegen nyelven azt mondja el, amit tud. Meg  is  öregedtek, s betegségek  által a  halál is üzengetett értük, a tájékozottságukhoz mérten ítélkeztek is ha indulatuktól tévútra vezettettek, de ők egyre csak  mentek hármasban: a két székely, meg a harangszó;  nem is fordultak vissza soha, mert  még  halálos ágyukon és még azon is  túl  is  hallották a lelkismeret, a falu  harangszavát. 
               A finnül hallott Miatyánk szövege is indantrén volt...


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

EPOLETT

MAGYAR TIMPANON

MENE TEKEL